Tabouleh

A meló mellett van egy szír kifőzde, ahol elképesztően finom dolgok vannak. Vicces, mert elsőre simán elmentem mellette, mivel egy egyszerű gyros-osnak néztem - valamilyen Papa gyros-osa nevet visel, és ha benézel az üvegen, elsőre fel sem tűnik, hogy mi a különbség mondjuk a Tompa utcai gyros-osokhoz képest. Aztán ha bemész, és jobban megnézed az üveg mögött sorakozó kajákat, rájössz, hogy a felét sem tudod beazonosítani, és főleg semmi köze az ilyen helyen megszokott rizs-padlizsánsaláta-rántotthús mesterhármashoz.
Én teljesen függő lettem az itt kapható petrezselyem-salátától, ami voltaképpen tabouleh, csak éppen menta nélkül. Hozzá helyben sütött arab kenyeret lehet kapni: van gombás, pirított hagymás, szezámmagos és az én kedvencem: za'atar-os. A szinte feketére pirított za'atar és az elképesztően citromos, frissítő sali egész egyszerűen verhetetlen. És bár kicsit aggódtam az otthoni elkészítés előtt, hogy hátha van valamilyen titkos hozzávaló, amitől ez a saláta annyira jó, amennyire, de nincs. A friss petrezselymen, a rengeteg frissen facsart citromlén, a jól elkészített, pergős kuszkuszon és egy kis paradicsomon kívül tényleg nem kell hozzá semmi, ezek egyszerűen tökéletesek együtt.

Hozzávalók, 4 főre, ha van más sali is, 2 főre, ha nincs:

• 4 csokor petrezselyem
• 1 dl kuszkusz
• 1,5 dl húsleves/víz
• 1 kisebb paradicsom
• kb. 1,5 nagyobb citrom leve

Elkészítem a kuszkuszt: egy lefedhető edénybe öntöm a kimért kuszkuszt, és leöntöm, forrásban lévő folyadékkal. Persze húsleves lenne az igazi, de a víz + vegeta kombó is megteszi, és persze lehet játszani azzal is, hogy kurkumával, tandoori masalával, vagy más fűszerrel ízesítjük így a kuszkuszt. 10-15 perc alatt pergővé duzzad, ezalatt felvágjuk a petrezselymet (jó nagyon apró és nagyobb részeket is hagyni), és a paradicsomot. Ebbe belekeverjük a kész kuszkuszt, és megöntözzük viszonylag nagy mennyiségű frissen facsart citromlével. Kicsit hagyjuk összeérni, és tálalásig megpróbáljuk kóstolás-biztos helyre tenni - különben elfogy. :)

Házi humusz

Már régóta szerettem volna humuszt csinálni itthon, de meg voltam győződve róla, hogy elképesztően bonyolult, és különben sem garantált a siker. Nos, mindkét dologban tévedtem. Házi humuszt kb. annyira egyszerűcsinálni,mint pesztót,és mivel bármikor utánízesíthető, képtelenség elrontani. Az egyetlen titkos összetevő a tahini, azaz a szezámpaszta, amire én még Amszterdamban tettem szert, akkor még nem tudtam, hogy milyen célzattal. Persze kell bele csicseriborsó is, de mondjuk ez evidens, így ezen nem lepődtem meg. Az mondjuk tény, hogy érdemes konzerv csicseriborsót szerezni, mivel akkor nincs szükség egy napi áztatásra, ami a száraznál elengedhetetlen, és jóval hosszabbá teszi az előkészítés folyamatát. Előrefőzött esetében azonban a konzerv kinyitásával elvégeztünk minden előkészületet. (na jó, azért a fokhagymát érdemes megpucolni)

Hozzávalók:

• egy kis doboz csicseriborsó, azt hiszem 375 gr
• 2 ek tahini - alapvetően ez adja meg az ízét, ezzel lesz érdemes játszani, hogy mennyi menjen bele
• 2 közepes gerezd fokhagyma
• egy csipet só
• kb. 2 ek citromlé (elsőre inkább kevesebb, mint több)
• az állag lazításához a konzervben lévő léből kb. 2-3 ek
• olívaolaj a tetejére

Mindent beledobok a késes aprítóba, és időnként kóstolok, és ízesítek. Mi pitachipset ettünk hozzá, azaz hatba vágtam fejenként. kb 1,5 pitát, meglocsoltam olívaolajjal, megszórtam nagy szemű portugál tengeri sóval, és bedobtam a 200 fokos sütőbe 8-10 percre. A vacsora végén a maradék még az elfogyasztott pálinka felszívására is kiválóan alkalmas volt, ezzel megkönnyítve a továbbindulást. :)