Rizikó party N.o. 1. folyt.

Fűszeres Csirkefasírt


A múltkor egy ismerősünknél isteni finom fasírtot ettünk - vagy inkább húspogácsa volt (bár, hogy mi is a különbség... talán a zsemle/kenyér lehet...)- , amit a Magyar utcában vett előre elkészítve a török hentesnél. Ez volt az ihletés, és bár azt nem sikerült utolérni, nem lett rossz. Tanulságok levonva, legközelebb nagyobb darabokat csinálok, mert így kicsit kiszáradtak, bár a sok mártogatós ezt kompenzálta.

• 500 g darált csirkehús (nem, a lányok csak ezt hajlandóak... vagy ünnepnapokon pulykát...)
• 4 gerezd fokhagyma pici kockákra vágva
  
• fél csokor petrezselyem felaprítva
• 4 ek őrölt római kömény
• 1,5 ek őrölt korainder
• só
• bors

Mindent összekevertem egy nagy tálban, és a hűtőben lefedve állt 5-6 órát. (2 óra között ugrottam haza összedobni, hogy este már csak kisütni kelljen.) Tojás épp' nem volt itthon, így az kimaradt, bár anélkül is nagyon szépen összeállt. Pici golyókat formáltam belőle, és nem nagyon bő olajban egyszer megfordítva megsütöttem őket.


Répa halava

Na az a helyzet, hogy nem sikerült egy épkézláb képet sem összehoznom erről a vajtól sárga, sűrű, látványában is édes répás desszertről (így leírva sokkal jobban hangzik, mint ahogy kinéz :) ), de azért leírom, mivel nagyon nagyon finom és egyszerű.

• fél kiló reszelt répa
• 7-8 dkg vaj
• kb. 2 dl tej
• cukor

Ha a répát lereszeltük, akkor már nyert ügyünk van. Csak vajon át kell kicsit pirítani, és amikor már eléggé átmelegedett, akkor felönteni tejjel, és sokéig forralni befelé. Egy idő után elkezdhetünk tetszőleges mennyiségű cukrot (vagy mézet) tenni hozzá, amíg elég édesnek nem ítéljük (ha van olyan :) ). Ha már elég sűrű, akkor lehúzzuk a tűzről, és akár frissiben melegen, akár hidegen nagyon finom! :)

Rizikó party N.o. 1.

Csütörtök este lévén a csajok átjöttek vacsizni és megvívni életük egyik legvéresebb csatáját (persze, hogy én nyertem! :) )! Mivel nem volt kedvem hallgatni az "Ááá, este már nem akarok sokat enni" című nyavajgást, így inkább sok kis dolgot csináltam, amik ráadásul egészségesek is. Előző alkalommal, amikor nálam voltak vacsizni kissé (?) mellélőttem, ugyanis a kajában a kapor dominált, amit én ugyan imádok, de azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ők hogy állnak vele... Így ez alkalommal biztosra mentem: a répát nyersen-főzve-sütve is imádják, így ebből készült az egyik mátrogatós, és a desszert is. A menü a következő volt:

Közel-keleti mártogatós
Sárgarépás-burgonyás mártogatós (ezt a kettőt ismét innen - szóltam, hogy most egy ideig dömping lesz :) )
Gránátalmás salsa Chili&Vanilia alapján (csak kimaradt a póréhagyma - ezt a lányok gyomra szerintem már nem vette volna be...)
Fűszeres csirkefasírtocskák
Pita
Répa halava

Jöjjön most a két mártogatós:

Közel-keleti mártogatós

• 1 nagy padlizsán (nálam két kicsi)
• 1 nagy fej vöröshagyma (nálam egy közepes vörös és egy kis lila)
• 2 gerezd fokhagyma (nálam 5)
• 3 ek citromlé
• tejföl (helyette joghurt)
• olívaolaj
• ízlés szerint chili

A padlizsánt és a hagymákat sütőben fél óra-40 perc alatt feketére égettem, aztán kikapartam a héj alól a húsukat, és a fokhagymával, olajjal, és citrommal botmixerrel összeturmixoltam. Kevertem bele még annyi joghurtot, amennyi kiegyensúlyozta a fokhagyma csípősségét.


Sárgarépás-burgonyás mártogatós

• 75 dkg sárgarépa
• 50 dkg krumpli
• 4 gerezd fokhagyma
• 2-3 ek köménymag
• 3 ek citromlé
• 3 ek olívaolaj
• nálam még 2 ek római kömény
• só
• ízlés szerint chili

A sárgarépát, és a burgonyát megtisztítom, apró kockákra vágom, és sós vízben puhára főzöm. Összeöntöm őket egy nagy tálba, és fűszerezés után összeturmixolom az egészet. Utána ízesítem, ha kell. Nagyon érdekes, kicsit "nyúlós, szálas" massza lesz belőle.
Folyt. köv.

Paradicsomos zeller chutney

Elkészült az első házi chutney-m! Oké, lehet, hogy ez csak nekem nagy dolog, de eddig csak a boltikkal barátkoztam - illetve azokkal sem mindig, mert hát... nem is tudom, valahogy nem az én ízlésem. De azért gondoltam, hogy megpróbálkozom vele itthon, hátha az majd... és igen! :) Egy olyan hihetetlenül intenzív édes-savanyú "szószt" kaptam, amilyet még sosem kóstoltam. Jó husi mellé, tésztához, esetleg melegszenya kísérőjeként - nem igazán van olyan étel, ami mellé ne tudnám elképzelni (na jó, azért a Sacher kivétel :) ). Az alaprecept innen van, de nem igazán követtem, már ami a fűszerezést és annak mennyiségét illeti. Így nem is fogok pontos mennyiségeket írni, mindenki illat-állag-íz alapján tegyen bele annyit, amennyit jónak lát.

Hozzzávalók:

• 1 nagy zellergumó
• 6 szem paradicsom
• só
• cukor
• 1-2 ek mustármag (inkább 2 :) )
  
• őrölt szegfűbors
• 3-4 egész szegfűszeg
• ecet

A zellert és a paradicsomot meghámoztam, és kis kockákra vágtam. Egy vastag aljú lábosba tettem a zöldségeket, kicsit nagy lángot hagytam összerottyanni, aztán fűszereztem, és kis lángra téve még 1 órát sűrítettem. Közben időnként tettem bele még ebből vagy abból ezt meg azt, ahogy éreztem. Egy kis üvegnyi lesz belőle.

Sacher torta

Ezt a tortát két éve egy barátnőm sütötte nekem először, azóta állandó résztvevője az életünknek. Az benne a különleges (a saját lekváromon kívül :) ), hogy folyadék helyett olvasztott csoki tartja össze a tésztát, így elképesztően intenzív íze van. D. pár napja azzal nyaggat, hogy tegyem már fel a Sacher tortám receptjét, mert valakinek nagyon kéne. Mondtam, hogy szívesen leírom/elküldöm/elmondom az illetőnek, de egyszerűen nem volt hajlandó elárulni, hogy kinek kell. Így hát, kedves ismeretlen, ez most neked szól:

Hozzávalók:

• 3 tábla csoki (ét)
• 6 tojás
• 6 ek cukor
• 6 ek liszt (az egyik kanál helyett mehet bele darált dió)
• 20 dkg margarin
• fél csomag sütőpor (esetleg kevés szódabikarbóna)
• vanília aroma
  
• baracklekvár

Vízfürdőn összeolvasztom a margarint és a darabokra tört csokit. Amíg felolvad, addig felverem a tojások fehérjét, és kifehérítem a cukorral a tojássárgákat. Ha felolvadt a csokis keverék, belekeverek egy kevés vaníliaaromát, és beleöntöm a felét a cukros tojássárgájába. A másik felét meghagyom, abból lesz majd a máz. Felváltva egy kanál lisztet és egy adag tojásfehérjét forgatok a csokis alapba. Kivajazott, kilisztezett csatos tortaformába öntöm a tésztát, és kb. 20 perc alatt készre sütöm (gázsütőn 5-ös fokozat). Ha egy kicsit kihűlt, félbevágom, és megkenem a saját, idei baracklekvárommal. :) Végül a maradék csokit mázként felhasználva megkenem a tortát, hagyom egy kicsit hűlni, és hűtőbe teszem, hogy a máz teljesen megszilárduljon.

Csirke mustáros panírban citromos-mustáros fűszervajjal

D.-től kaptam egy spanyol előételfalatkás szakácskönyvet, úgyhogy most egy ideig gyakran fog előfordulni onnan recept. :) Érdekes, mert egyrészről tele van tengeri herkentyűkkel (ami engem kevéssé érint), viszont nagyon sok husis kaja is van benne, amikhez egészen fantasztikus pácok tartoznak. Most viszont egy rántott hús különleges változata következik, amiből ráadásul kimarad az az iszonytató mennyiségű olaj, amiben sütni szokás. Sőt, a mellé készített citromos-mustáros vajtól még különlegesebb lesz az egész (és ha ráteszed, akkor még ellensúlyozza is a hús kicsit szárazságát). Mi héjában főtt krumplival ettük.


Csirke mustáros panírban

• 40-50 dkg csirkemell filé
• 4-5 dkg vaj
• zsemlemorzsa
• liszt
• 2 tojás
• 2 ek magos mustár
  
• só
• bors

A csirkét apró falatokra vágom, megsózom, megborsozom. A vajat felolvasztom, belekeverem a zsemlemorzsát, a sót, és 2 ek magos mustárt. Amikor ezek kellőképp összekeveredtek, akkor hagyom egy kicsit hűlni a "masszát". A csirkét lisztbe, tojásba, majd ebbe a mustáros zsemlemorzsába forgatom, és 45-50 perc alatt sütőben megsütöm.

Citromos-mustáros vaj

• 10 dkg vaj
• 1 citrom vagy lime
• 1 ek magos mustár (vagy annyi, hogy a magok azért minden falatnál ropogjanak)
• só
• kevés bors
  

Ez sem egy nagy ördöngősség, a vajat szobahőmérsékletűre olvasztom, belekeverem a hozzávalókat (nem, a citromot persze nem egészben, hanem csak a levéből és a reszelt héjából annyit, amennyi éppen jól esik), alufóliával hengerré formázom, és bedobom a mélyhűtőbe, amíg vághatóvá nem szilárdul. Forró héjában sült krumplira vagy magában a húsra, esetleg másnapi szendvics alá margarin helyett is kiváló!

Közérdekű I.

Rajtam kívül mindenki tudta, hogy ennyire büdös az aszalt paradicsom miközben sül???

Parmigiano reggiano

Éééés, igen! Megérkezett! Nagybátyám Milánóban él, és rávettem, hogy hozzon nekem kintről parmezánt. Egyrészről itthon méregdrága, másrészről pedig nem is lehet kapni az igazi igazi igazi parmigiano reggiano-t! Egyelőre kenyérrel és olajbogyóval eszem reggelire, ebédre és vacsorára, de ha találok majd hozzá illően finom kaját, akkor persze abba is megy. Addig is gyönyörködjetek, és csorgassátok a nyálatokat! :)

Olajbogyós rozskenyér

Egy ideje már kísérletezem a kenyérsütéssel, de nincsen sok jól bevált receptem. Gyakran csak dagasztok a géppel, aztán valami süti lesz belőle kenyér helyett, ami finom ugyan, csak hát annak ugye kevés köze van az egészséges, teljes kiőrlésű, ám finom, és gazdaságos kenyérhez... Pár hete elhatároztam, hogy rozskenyeret fogok sütni, de nem ám akármilyet! Olajbogyós - szárított paradicsomos lesz. Illetve lett volna, de mivel piacozni nem volt időm, illetve... khm... tudom, hogy ciki, de én most vasárnap reggel fél9-kor jöttem rá, hogy a Nagycsarnok ilyenkor zárva... Nem voltam egy kicsit sem morcos, ááá, dehogy... Szóval, a piac kimaradt, de a mellettünk lévő (ugyan méregdrága) zöldségesnél mindig szokott lenni szárított paradicsom. Szokott. De most, valamiért, másfél hétig nem volt. Mindenesetre én egyre fogyó lelkesedéssel ugyan, de mindennap bementem megkérdezni a nem túl kedves eladó hölgytől, hogy ugyanmár, nem hagyhatnék-e itt véletlenül egy rakat lóvét pár deka mennyei hozzávalóért. De nem. Szóval így ez kimaradt, ám nagy meglepetésemre a kenyér hihetetlenül jól sikerült. Nem fényezni akarom itt magam (egyébként de :) ), de tényleg jó lett. Soha ilyen omlós, puha, ízes kenyeret még nem csináltam. Legközelebb már kevesebb lesz benne a finomliszt is, de féltem, hogy anélkül beesik a teteje (olvastam valamit a sikérszálak nyúlásáról, amihez feltétlen szükségeltetik egy kis finomliszt). Íme:

Hozzávalók:

• 12,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
• 12,5 dkg finomliszt
• 1,5 dl folyadék (ebből nálam 1 dl az olajbogyó alatt lévő sós víz volt, a maradék fél deci pedig sima csapvíz)
• 1 kk cukor
• 2 kk só (nem kell bele sok, mivel a folyadék alapból sós)
• kb. 1/4 zacsi szárított élesztő
• pár marék olajbogyó vékony szeletekre vágva

A kenyérsütő gépbe öntöm a folyadékot, aztán a lisztet, cukrot, sót, élesztőt, és végül az olajbogyeszt. Nálam 1-es programon ment 3 óráig, ez egy sima fehérkenyérhez való dagasztó-kelesztő-sütő program, de tuti, hogy gép nélkül is elkészíthető, sőt, legközelebb szerintem én is csak dagasztok vele, aztán megy a sütőbe kifliként, megszórva egy kis szezámmaggal.

Füstölt só

Nem tudom, ki, hogy vele, de én imádom a füstölt sajtos kajákat! Legyen az szósz, mártás, vagy leves (erről talán majd részletesebben egy későbbi posztban), egyszerűen imádom. Az egész kaja hihetetlenül ízes lesz tőle. De azért vannak olyan ételek, amibe egyszerűen nem illik, vagy csak nincs otthon. Erre az eshetőségre kerestem én már évek óta valami igazán jó fűszert, de hiába. Aztán amikor az indiai vacsihoz vásároltam be, akkor találtam ezt:



És igen, ez az! Ezt kerestem (úgy látszik, ez most ilyen rátalálós időszak...), és hihetetlenül finom! Lehet kicsit többet használni belőle, mint a rendes sóból, de amúgy tökéletesen helyettesíti azt, csak még egy olyan többletet is ad, ami eddig elképzelhetetlen volt. Mindenkinek kötelező!


(És igen, az az indiai vacsi tudom, hogy régen volt, de pár hete amikor éjjel 4-kor hazaértem, és nekiálltam főzni (igen, főzni), akkor véletlenül (vajh, miért...) beleborult a zacsi a kajába... Megettük, de azóta rá se bírtam nézni, így késett a poszt... :) )