Mandulás süti karamellszósszal

Valamelyik nap felugrottunk egy barátunkhoz megnézni az új lakását, és a konyhában rátaláltam néhány Stahl könyvre. Mivel nekem nincs, így gondoltam, belelapozgatok kicsit, és megakadt a szemem egy sütin, ami elég jónak tűnt, és meglepő módon minden volt hozzá, még Amaretto is, amit csak úgy találtam a kamrában, de nem jött rosszul. Ez volt a thai curry után. Az elején viszonylag kevés fogyott belőle, főleg másnap volt sikere, ugyanis annyira elteltünk a curryvel, hogy szinte már gondolni sem bírtunk kajára, és hát ez a karamellkrém nem tartozik a könnyű semmiségek kategóriájába... Viszont tök büszke vagyok magamra, hogy legyőztem a karamelltől való minden parámat, ugyanis ezt a karamell-készítés dolgot ilyen humbugnak tartottam, hogy persze, a tv-ben nem mutatják, amikor utána kidobják a serpenyőt a beleragadt cuccal együtt... De jelentem, a serpenyő is túlélte, meg én is. És még finom is lett. Legközelebb majd még messzebb megyek, mondjuk elmegyek egy disznóvágásra. Na jó, azt azért nem. :)

Hozzávalók:

A tésztához:

• 10 dkg mandula serpenyőben megpirítva, leadrálva (sokkal kevesebb idő egyébként, mint azt gondoltam)
• 10 dkg nagyon puha vaj
• 1 kk mandulaaroma
• 4 tojásfehérje
• 10 dkg porcukor
• 6 dkg finomliszt
• 1 kk sütőpor

A karamellszószhoz:

• 15 dkg kristálycukor
• 2,5 dl tejszín
• 2 ek Amaretto
  

A tojásfehérjét felverem (egyszerűen öröm csak hallgatni is, ahogy a KitchenAid teszi a dolgát, hát még nézni...), a többi hozzávalót összekeverem, majd beleforgatom a felvert habot. Kivajazott, kilisztezett tepsiben kb. 20 percet sütöm 175 fokon. Na, ez nekem nem jött össze, egyszerűen bent felejtettem a dolgot, de semmi baja nem lett plusz 15 perctől sem, valszeg a 180 fok lett volna jó a 20 perchez is. A karamellszószhoz a cukorból karamellt csinálok (persze teflon serpenyőben, és nem keverem, csak rázogatom), majd felöntöm tejszínnel, és kicsit forralva várom, hogy beleolvadjon a karamell. Megéri, mert tényleg beleolvad. :) A végén leveszem a tűzől, és belekeverem az Amarettot is. Másnapra hűtőben sem keményedik meg, de persze frissen az igazi. Nyamm, éljenek a kalóriák, úgyis lebiciklizem! :)

Thai curry Nigella módra

Még tartozom a karácsonyi gasztroajándékokkal való eldicsekvéssel, bár valószínűleg csak fénykép nélkül jönnek össze, a következő pár nap ugyanis vizsgával, és visszaúttal lesz teli Amszterdamba! :) Lényeg, hogy az egyik vadiúj szakácskönyvemből van ez a thai curry recept, ami kesudió helyett mandulás lett, és persze csak enyhén csípős, de tényleg jól sikerült. Bár a recept szerint curry éppenséggel nincs benne, azért én beletettem egy pici madras curryt, biztos, ami tuti! :) Ha minden jól megy, akkor napokon belül már a kedvenc kis thai éttermemben eszem - bár valszeg nem curryt, a csípősségére való tekintettel. Meg indonéz kifőzdében, meg sültkrumplit a Waterloo-n, hú... már nagyon mennék vissza... És ezúttal D.-vel! :) Na, mielőtt elkezdenék komolyan ömlengeni, íme a recept:

Hozzávalók:

• 65 dkg darált marhahús (a recept persze csirkével van, de most így alakult, ez tűnt jó választásnak a piacon)
• 1 nagy fej vöröshagyma
  
• 3 dl húsleves
• 3 dl kókusztej
• egy marék mandula
• 3 ek tejföl
  
• 4 cm gyömbér
• 2 nagy gerezd fokhagyma
• 1 kk kurkuma
• 1 kk római kömény
• 1 kk őrölt koriander
• 2 kk madras curry
• frissen darált szárított chilimag (ezt vajon így hívják? ilyen tekerős izé, én chili helyett használom, amilyen sokat eszünk, ahelyett ez éppen jó)

A vöröhagymt és a fokhagymát megpárolom egy kis olivaolajon, aztán rádobom a marhahúst, kifehérítem, és fedő alapp picit párolom, majd fűszerezem, és felöntöm a húslevessel. Ha már majdnem kész, mehet bele a kókusztej, a végén pedig a tejföl. Tálaláskor megszórom pirított mandulával, és korianderrel, ha lenne. Nem baj, hétvégén már megint ott lesznek a mentától illatozó zöldségeseim, de jó is lesz... :)