Brokkolis mártogatós pitával

Végre belekezdtünk az október óta ígérgetett vacsorák teljesítésébe, aminek köszönhetően újra belevetettem magamat a főzésbe. Nanemminthogyha eddig nem főztem volna (mondjuk egy-egy tészta vagy húsleves volt a legkomolyabb dolog, amibe belefogtam), de ez a mostani egy kissé nehéz periódus, így kevésbé vagyok lelkes. Az azért kemény, hogy ha még ehhez sincs kedvem/energiám... De a tegnapi este nagyon jól sikerült, így remélem, ez majd megint fellelkesít. Ilyen még tényleg nem nagyon volt velem, teljesen szétcsúsztam, ailg tudom rávenni magam, hogy belekezdjek valamibe (Jóbarátok nézés a youtube-on nem számít!). Asszem szakdoga-írás-herótom van, meg közben veszünk lakást (ami nagggyon nagggyon szuper, csak persze ez is egy csomó stressz, de talán nemsokára vége... :)), meg ki kéne találni, mi leszek, ha nagy leszek, ami egy cseppet sem könnyű... És persze melót kéne találni mindeközben. Szóval ilyenek foglalnak le, de ha majd kicsit jobb idő lesz, és vissza tudok ülni a bringámra, majd sokkal, de sokkal lelkesebb leszek! :) Addig is próbálok ihletet meríteni másoktól, ha már nekem nincs (vagy alig). Ezúttal az előétel ötletét Deedee-től szedtem, a sütőben sült pitachips biztosan meg fog maradni, nagyon nagyon finom, és a brokkolis cucc is jól ment hozzá.

Hozzávalók:

• személyenként kb. 1 pita, egyenként 6 kis háromszögre vágva
• 1 fej brokkoli (1/2 kg) nagyobb rózsákra szedve
  
• kb. 20 dkg házi ricotta (Chili&Vanilia alapján, csak felezett mennyiségekkel)
• 5 nagy gerezd fokhagyma (a mennyiség persze opcionális)
• 1 citrom leve
• szerecsendió
  
• só. sok só.

Elkészítem a ricottát a fent belinkeltek szerint és hagyom csöpögni 5-10 percet. A pitákat 10-12 percre forró (200 fokos) sütőbe teszem, előtte meglocsolom olívaolajjal, pici borsot török rá. Közben forrásban lévő vízbe beledobom a brokkolikat, a vízbe megy pici só és kb a citrom levének 1/4-e. 6-7 percig főzöm, majd kiveszem őket. A vadiúj késes robotgépembe beledobom a borkkolikat, a ricottát, sok sok sót, és kevesebb őrölt borsot, és megvárom, hogy krémmé keverje a hozzávalókat. Utána ízesítem citromlével, és sok szerecsendióval. A pitát kiveszem a sütőből, megszórom nagy szemű tengeri sóval, és lehetőleg még melegen tálalom.

Sörös-sajtos kenyér

Fűszeres Eszter egyik tavalyi Branch-ára hozta egyik barátnőm ezt a kenyeret, és igazság szerint azóta meg akarom sütni. Most a nagy betegség vége felé úgy döntöttem, ez lesz az első "kilengés", amit megengedek magamnak, bár 10 percnél többet így sem kellett ágyon kívül töltenem. Nagyon érdekes ízű, akár magában is fogyasztható kenyér, de bármivel el tudom képzelni!

Hozzávalók:

• 350 gramm liszt (nálam 1/3-a teljes kiőrlésű rozsliszt, 2/3-a sima finomliszt)
• 1 csomag, 7 grammos porélesztő
• 1 csipet sütőpor
• 1 kk só
• 1 kk cukor
• 40 gramm margarin
• 10 dkg reszelt trappista vagy eidami
• 2,6 dl langyos sör
• a kovászhoz: 0,5 dl sör, 2-3 ek liszt

A kovászt előző este előkészítem (összekeverem a sört és a lisztet) és hagyom reggelig állni. Reggel a kenyérsütőbe pakolom a hozzávalókat a kovásszal együtt, és hagyom a gépet sima programon, közepes sütésen sütni. 3 óra, és isteni illatok szállnak mindenfelé...

"Pizzás" kifli

Pénteken kerti party volt egy barátnőmnél. A menü gulyásleves és (!) fasírt volt (hát igen, látszik, hogy D. rendelte), de gondoltam, hogy nem ártana valami előtte/utána. Azt tudtam, hogy készül brownie is valaki által, úgyhogy minden csokis kiesett, így a Szakácsok könyve féle Mozart torta is máskorra halasztódott. Végül a Chili és Vanília féle rugelach és egy jól bevált töltött vajas kifli mellett döntöttem (ami készült már vagy 5 féle változatban, de a lányok következetesen pizzás kiflinek hívják, akármit csinálok). A rugelachról (ami nálam saját baracklekváros, diós, fahéjas tölteléket kapott) álljon itt csak egy kép, a kifliről viszont bővebben...

Vajas kifli

Hozzávalók:






A kiflihez:


fél kiló finomliszt
2,5 dl víz
4-5 dkg vaj
2 púpos ek tejföl
2 dkg friss élesztőnek megfelelő porélesztő
2 kk cukor
4-5 kk só





A töltelékhez:

• 2 kis lilahagyma
• 3-4 szál nagyobb újhagyma
• 3 kisebb gerezd fokhagyma
  
• 4 szem közepes paradicsom
• 10 dkg sonka, vagy bármilyen más felvágott
• 10 dkg füstölt sajt
• oregano, bazsalikom, frissen őrölt bors, só
  

A kifli hozzávalóit kenyérsütővel összedagasztom (fő a kényelem :) ), és hagyom kelni. Amikor véget ér a legunalmasabb tömbösített óra, amin valaha voltál, és végre hazajutsz a reggel fél 7-kor elkészített tésztádhoz, és konstatálod, hogy vagy 3x megkelt azóta, hogy legutóbb láttad (egy lyukacsos, nem ragadós tésztát kell kapni a végére), akkor érdemes elkezdeni csinálni a tölteléket. Olivaolajon megpárolom a hagymákat, megpirítom benne a csíkokra vágott sonkát, beledobom a paradicsomot, fűszerezem, és hagyom összeolvadni a füstölt sajttal. A tésztát háromba szedem (mivel kicsi a konyha...), kinyújtom, és négyzeteket vágok belőle. A négyzetek egyik oldalára (vagy ha sok kis kiflit akarunk, és ezért háromszögbe vágtuk, akkor a szélesebb oldalra) halmozzuk a tölteléket, felcsavarjuk, összecsípjük a végeit, és gázsütőn 5-6-os fokozaton vízzel megkenve 25-30 perc alatt készre sütjük. Lehet bármilyen más sós, vagy édes töltelékkel is csinálni, de ha édes a töltelék, akkor sokkal kevesebb sót, és kb. 2 ek cukrot tegyünk a tésztába.

Olajbogyós rozskenyér

Egy ideje már kísérletezem a kenyérsütéssel, de nincsen sok jól bevált receptem. Gyakran csak dagasztok a géppel, aztán valami süti lesz belőle kenyér helyett, ami finom ugyan, csak hát annak ugye kevés köze van az egészséges, teljes kiőrlésű, ám finom, és gazdaságos kenyérhez... Pár hete elhatároztam, hogy rozskenyeret fogok sütni, de nem ám akármilyet! Olajbogyós - szárított paradicsomos lesz. Illetve lett volna, de mivel piacozni nem volt időm, illetve... khm... tudom, hogy ciki, de én most vasárnap reggel fél9-kor jöttem rá, hogy a Nagycsarnok ilyenkor zárva... Nem voltam egy kicsit sem morcos, ááá, dehogy... Szóval, a piac kimaradt, de a mellettünk lévő (ugyan méregdrága) zöldségesnél mindig szokott lenni szárított paradicsom. Szokott. De most, valamiért, másfél hétig nem volt. Mindenesetre én egyre fogyó lelkesedéssel ugyan, de mindennap bementem megkérdezni a nem túl kedves eladó hölgytől, hogy ugyanmár, nem hagyhatnék-e itt véletlenül egy rakat lóvét pár deka mennyei hozzávalóért. De nem. Szóval így ez kimaradt, ám nagy meglepetésemre a kenyér hihetetlenül jól sikerült. Nem fényezni akarom itt magam (egyébként de :) ), de tényleg jó lett. Soha ilyen omlós, puha, ízes kenyeret még nem csináltam. Legközelebb már kevesebb lesz benne a finomliszt is, de féltem, hogy anélkül beesik a teteje (olvastam valamit a sikérszálak nyúlásáról, amihez feltétlen szükségeltetik egy kis finomliszt). Íme:

Hozzávalók:

• 12,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
• 12,5 dkg finomliszt
• 1,5 dl folyadék (ebből nálam 1 dl az olajbogyó alatt lévő sós víz volt, a maradék fél deci pedig sima csapvíz)
• 1 kk cukor
• 2 kk só (nem kell bele sok, mivel a folyadék alapból sós)
• kb. 1/4 zacsi szárított élesztő
• pár marék olajbogyó vékony szeletekre vágva

A kenyérsütő gépbe öntöm a folyadékot, aztán a lisztet, cukrot, sót, élesztőt, és végül az olajbogyeszt. Nálam 1-es programon ment 3 óráig, ez egy sima fehérkenyérhez való dagasztó-kelesztő-sütő program, de tuti, hogy gép nélkül is elkészíthető, sőt, legközelebb szerintem én is csak dagasztok vele, aztán megy a sütőbe kifliként, megszórva egy kis szezámmaggal.