2008. december 28., vasárnap

Püspökkenyér



Drága Nagyikám zsírmentes diétára van ítélve már hosszú-hosszú ideje. Mégis minden vasárnap, és ünnepekkor süt, főz, és csak néha rosszalkodik egy-egy falat erejéig. Így amikor D. Nagymamájánál (nála is volt ám sütni 23-án :) ) megláttam ezt a receptet, muszáj volt elkészíteni még aznap este, hogy a szokásos karácsonyi ebéd utánra Nagyinak is legyen valami, ami nem okoz lelkifurdalást! Rendkívül egyszerű, és az őzgerincforma kivajazásán kívül semmilyen zsiradék nincs benne. Viszont aszalt gyümölcsök annál inkább! Egy adag kb. 2 rúdra elegendő.

Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt
  • 25 dkg cukor
  • 6 egész tojás
  • összesen 35 dkg súlyban: dió, mazsola, aszalt gyümik (pl. aszalt eper, ananász, szilva, stb.), és apróra vágott étcsoki darabok
A cukrot a tojásokkal jól összedolgozom. Ezt tényleg alaposan kell csinálni, mert mivel nincs a sütiben se sütőpor, se szódabikarbóna, így a kidolgozott tojások fogják megemelni, mint a piskótánál. Ha ez kész, beleszitálom a lisztet, és összekeverem vele. Végül belemennek az aszaltgyümölcsök/magvak/csoki darabok, és egy kivajazott, kilisztezett őzgerincformába öntjük a tésztát. 170 fokon, 20-25 perc alatt készül el.

Labneh Karácsonyra



Amióta az eszemet tudom, minden évben kézzel készítem a karácsonyi ajándékokat (persze vannak kivételek - a nővérkém khm... csajszis lapját muszáj megrendelni, de azért idén ő is kapott ebből). Túl vagyok már mindenfajta gyertyán, a méhviaszlapból készített rózsaformájútól kezdve a kókuszhéjba öntött simáig, volt kövekkel díszített házi öntésű szappan, meg amit el tudtok képzelni. Idén valami költséghatékony egyenajándékot kellett találni, így jött az ötlet. A labneh egy keleti sajtféleség, amit akár sósan, akár édesen, de mindenhez esznek. Elkészítése a ricottáéhoz hasonló, csöpögtetős módszerű. A Szakácsok könyvében már régebben kinéztem ezt a receptet, és jó előre ki is próbáltam, fantasztikus darabos sajtot kaptam. Tény, hogy mivel a recept által megadott mennyiség hatszorosát készítettem el, így 1. nem csöpögött ki annyira, amennyire kellett volna, tehát folyósabb lett a kelleténél, benne szilárd darabokkal 2. három napig nem lehetett kivenni semmit a hűtőből magasabb szintű bűvésztudomány nélkül, mivel minden de minden tele volt a csöpögő sajtokkal (még üres Johnny Walker-es díszdobozba is került). Ja, és ha valaki esetleg nagyobb mennyiségbe vágna bele, előtte rendeljen a legközelebbi kínai minden fajta kajájából, természetesen adagonként külön pálcikákkal, ugyanis nagy mennyiségű fakanál/pálcika szükséges. :)

Hozzávalók:
  • 1 kg natúr joghurt (azért ne 0,1%-is legyen, de ezen kívül bármelyik jöhet)
  • kb 1 dl tejszín
  • só, fokhagyma
  • vagy méz, narancsvíz
  • vagy különböző zöldfűszerek, szegfűbors, stb.
A joghurtot és a tejszínt egy tálban összekeverem a sóval és a zúzott fokhagymával. A keveréket (eredetileg muszlim anyagba, de nálam ez géz volt) áteresztő anyagba pakolom, és az anyag négy sarkát összekötve, alá bedugva a fakanalat, ráhúzom a csomót, hogy az anyag a fakanálon lógjon. Ezt a csomagot egy mély edénybe teszem, úgy, hogy az anyag alja ne érjen az edény aljához, sőt, minél távolabb legyen tőle. Három napig hagyom csöpögni, naponta egyszer kiveszem, és kiöntöm az edényből a felgyűlt folyadékot. Három nap után kiöntöm az anyagból a tálba a sajtot, átkeverem, és cuki edénykékbe töltöm (éljen az IKEA)! :) Reggelire, pirítóssal, vagy sült hússal kiváló.

2008. december 24., szerda

Beigli



Már harmadik éve, hogy Nagyival együtt sütjük a beiglit Karácsonyra. Előtte mindig Dédivel sütötte, aztán Anyu is besegített, és most jöttem én. Nagyi beiglije egyszerűen tökéletes, és azt hiszem megkaptam tőle a legnagyobb bókot, amit csak mondhatott: már egyedül is meg tudnám csinálni! :) A recept még Déditől maradt fent,ugyanis Nagyi lediktáltatta vele az összes jól bevált családi receptet, begépelte, és bekötve a család minden nőtagja kapott egy-egy példányt. Ebből az eredetileg pozsonyi kifli receptből lesz a világ legtökéletesebb beiglije.





Hozzávalók:

A mákos töltelékhez:
  • 1 kg darált mák
  • kb. 1/2 liter tej
  • kb. 1/2 kg cukor
  • fél vaníliarúd félbevágva
  • reszelt citromhéj
  • esetleg reszelt alma (hogy tovább puha maradjon)
A tejet a cukorral felteszem melegíteni, beledobom a vaníliarudat, és megvárom, amíg a cukor összeolvad a tejjel. Ekkor beleöntöm a mákot, és addig kevergetem (viszonylag gyakran), amíg a megfelelő sűrűségű (még kenhető) nem lesz. Ha ez megvan, akkor belekeverem a citromhéjat, lehúzom a tűzről, és hagyom kihűlni.

A diós töltelékhez:
  • 1 kg darált dió
  • kb. 6 dl tej
  • kb. 1/4 kg cukor (ez függ a dió édességétől)
  • fél vaníilarúd félbevágva
A tejet a cukorral felteszem melegíteni, beledobom a vaníliarudat, és megvárom, amíg a cukor összeolvad a tejjel. Beleöntöm a diót, és folyamatosan kevergetve (tényleg hamar leég) a megfelelő sűrűségűre főzöm. Ezt is hagyom kihűlni.

1 adag tésztához (ez kb. 2 közepes rúd):
  • 40 dkg rétesliszt
  • 20 dkg margarin
  • 7 dkg porcukor
  • 3 tojássárgája
  • 1 dkg élesztő 2-3 ek langyos tejben felolvasztva
  • csipet só
A lisztet a margarinnal, és a cukorral összemorzsoljuk, közben a tojásokat szétválasztjuk, és az élesztőt felfuttatjuk a tejben egy kis cukorral és sóval. Ha kész a "morzsa", kis fészket csinálunk a közepére, beleöntjük a felfutott élesztőt és a tojásokat, majd összedolgozzuk. Egy nem nagyon ragadós, puha, formázható tésztát kell kapnunk (ha nehezen formázható, dolgozzunk bele egy kis tejet). A tésztát kettéosztjuk, kis téglalap alakú gömböcöket gyúrunk belőlük, és téglalap alakúra nyújtjuk. Megkenjük a töltelékkel (a vaníliarudat időközben kihalásszuk belőle, és alaposan lenyaljuk), és nagggyon szorosan feltekerjük. A másik gömböcöt is megkenjük, majd feltekerjük, majd tepsibe fektetve megszúrkáljuk szabályos távolságokra egy hústűvel (hogy ki tudjon jönni a levegő valahol), és lekenjük tojássárgájával. Betoljuk a sütőbe, és 200 fokon gyönyörű barnára sütjük. Mi khm... 14 rudat csináltunk... :) És idén ment bele töltelékként igazi, eredeti szatmári szilvalekvár is... Nyamm...

2008. december 23., kedd

Linzer a lá Csücsök



Ezt a rendkívül bonyolult, ám annál finomabb sütit egyik nagyon kedves barátnőm sütötte meg nekem még tavaly Karácsonyra, és annyira tetszett, hogy egyrészről nem adtam belőle senkinek, másrészről pedig elhatároztam, hogy ezt muszáj nekem is megsütnöm. Erre csupán egy évet kellett várni. :) Persze kellett ehhez az alkalom is. Egy ismerősöm elég bevállalósan rendezett egy karácsonyi sütögetős partyt, kb. 10 főre. Az emberek szerencsére turnusokban jöttek, így sikerült nem csak összekészíteni, hanem tényleg meg is sütni a sütnivalókat, így legalább ez elkészült előre 24-re.

Hozzávalók:
  • 15 dkg liszt
  • 8 dkg cukor
  • 15 dkg Ráma
  • 8 dkg darált dió
  • 1 ek citromlé
  • valamilyen savanykás lekvár a kenéshez
A mázhoz:
  • néhány kocka étcsoki
  • pár dkg Ráma

Nyújtható, szaggatható tésztává összegyúrom a hozzávalókat, aztán kinyújtom, és pogácsaszaggatóval kiszaggatom. Páronként összeillesztem, de előtte megkenem az érintkezési felületet lekvárral, majd a sütőbe tolom, úgy 20 percre, kb. 170 fokon. A csokit vízfürdőn felolvasztom egy kevés margarinnal együtt, majd a sütik egyik felét megkenem vele / belemártom. Napokig eláll, és nagyon finom!

Kuszkusszal töltött csirke




Az idei szülinapomon elég jó volt a termés, hála a rokonok kisebb-nagyobb tanácstalanságának, illetve jó megérzésének - így besegíthettem az ötletelésbe, és ezért végre magaménak tudhatom a Szakácsok Könyvét, Váncsa ezeregy receptjét, és - hogy mesterhármassá váljon ez a párosítás - Fűszeres Eszter nemrégiben kiadott szakácskönyvét, a Fűszer és lelket. Ez a recept a Szakácsok Könyvéből való, és csak ajánlani tudom. Különleges, és mégis egyszerű. Hozzávalók:

  • egy kb 1 kg-os konyhakész csirke (kb 4 főre)
A páchoz:
  • 3 ek aprított koriander
  • 3 ek aprított petrezselyem
  • 1 ek őrölt római kömény
  • 1 tk kurkuma
  • 1 ek harissa
  • 1 dl olívaolaj
  • fél citrom leve
A töltelékhez:
  • 250 gramm kuszkusz
  • 1 csipet sáfrány
  • 75 gramm aprított aszalt gyümölcs
  • 50 gramm mazsola beáztatva
  • szezámmag
  • 2 ek aprított koriander
A páchoz összekeverem a hozzávalókat, a csirkét bekenem vele, és 2-3 órára lefedve hűtőbe teszem. A kuszkuszhoz a forrásban lévő vízbe egy csipet sáfrányt teszek, és ezzel leöntöm a kuszkuszt. Ha megduzzadt, és kihűlt, belekeverem az aszalt gyümölcsöket, a szezámmagot, és a koriandert, majd az egészet beletöltöm a csirkébe. A madarat megkenem a maradék páccal, a lábait zsineggel összekötöm, hogy a kuszkusz biztosan ne mászkáljon el. Végül a sütőbe tolom, kb. 1,5 órára. Tipp: több kuszkusz kell, mint ami a csirkébe fér, mert hamar elfogy! :)

2008. december 13., szombat

Marokkói fasírt kuszkusszal

Pár hete megint voltam a ChefParade-ban, és ezúttal észak-afrikai esten vettem részt. Ezt a fasírtot csináltuk meg, ami nekem annyira bejött, hogy 1. a többi kajára már nem is emlékszem :) 2. a lakás első látogatóinak muszáj volt ezt megcsinálni, csak hogy én is ehessek belőle újra. Egyébként meglepő, hogy egy plusz fűszer hozzáadásával mennyire más ízt kaphatunk- a nemrégiben csinált csirkefasírtom majdnem ugyanígy készült, ám ez mégis egészen más - és persze hihetetlenül finom. (Kuszkuszt már régebb óta használok, ám mégis meglepődtem, hogy durumból készül - még egy ok a mellett, hogy finom! :) )

Hozzávalók (3 főre, vagy 4-re, ha a fiúnak gyomorrontása van, és csak 4 fasírtot eszik 8 helyett :) ):
  • 60 dkg darált csirke (vagy borjú, vagy akármi, csak ugye a csajok nem esznek...)
  • 1 tojás
  • 1 kis fej lilahagyma
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • fél csokor petrezselyem
  • fél csokor koriander
  • fél ek római kömény
  • 1/4 ek őrölt koriander
  • 1 ek édes (vagy aki szereti, csípős) pirospaprika
  • 1/3 ek őrölt szerecsendió
  • 1/2 ek fahéj
  • só, bors
  • vaj
A kuszkuszhoz:
  • 30 dkg kuszkusz (én az Ázsiai boltban vettem a Nagycsarnokban)
  • csirke alaplé
  • vaj
A joghurtos szószhoz:
  • natúr joghurt
  • friss menta (ez nekem most nem volt)
  • ízlés szerint fokhagyma (e nélkül is nagyon jó)
A darált húst összekeverem az apró kockákra vágott hagymával, a fűszerekkel, és a kicsit elhabart tojásal, és hűtőbe teszem vagy 1 órára. Utána kiveszem, megkóstolom (most tanultam :) az ujjhegyemet kicsit végighúzva rajta, (és persze lenyalva) érződik a fűszerezés - bár felelősséget nem vállalok a galandférgekért :) ), és utánfűszerezem. Vajat olvasztok, és közepes lángon megsütöm mindkét oldalát.

A kuszkuszt vajon átpirítom, majd a lángot lezárva, felöntöm az alaplével (vagy bármilyen fűszerezett forró vízzel). Hagyom megduzzadni, és kész. Leöntve a joghurtos szósszal magában is isteni!

2008. december 4., csütörtök

Rétesek


Szóval a réteslapok még mindig ott figyeltek a hűtőben. Úgyhogy úgy döntöttem, mégiscsak nekivágok Ízbolygó zöldséges rétesének. Az eredmény fantasztikus lett, még D. is megette. :) Azt hiszem, bekerül a repertoárba, mert másnap is ugyanolyan jó, így teljesen használható "munkaebédként" is (ami mostanában azt hiszem, kezd fő szemponttá válni). Erről álljon itt csak egy fotó, a többit a fenti linken. Sejtettem viszont, hogy e mellé azért jó lenne egy édes rúd rétes is, így aztán a nyersanyagok alapján ez lett belőle (a fénykép valami borzalmas, mivel alig tudtam kimenekíteni az égetően forró rétest a kezek közül, hogy megpróbáljak néhányat kattintani, de nem adtak túl sok időt...):

Almás-diós rétes


Hozzávalók:
  • 4 nagy szem alma
  • egy jó csurgatásnyi méz
  • 4-5 kk fahéj
  • 1 marék dió
  • vaj
Az almát megpucolom, és kisebb kockákra vágom. A vajat és a mézet összeforralom, és megpirítom benne az almakockákat. Pár perc után rászórom a fahéjat, és kis lángon még 5-6 percig tovább pirítom. A réteslapot kinyújtom, megpakolom a töltelékkel, betolom a sütőbe, és nyamm. :)

2008. december 2., kedd

BEKÖLTÖZTÜNK!!!

És igen... hónapokig kerestük, de most megtaláltuk. 50 nm, gyönyörű, napos, erkélyes, csodakonyhás, és egy kicsit a miénk. Legalábbis, amíg a bérleti díjat fizetjük. :) Szóval van saját konyhám. Akkor, és azt csinálok, ami, és amikor akarok (Igen, a tegnapi mosatlan még mindig ott figyel, ahová este került. :) ) Persze azért ez ebben a formában nem igaz, mivel D.-nek viszonylag nagy beleszólási joga van a kaja milyenségébe, mint ahogy ezt a tegnapiak is ékesen bizonyítják. Már vagy egy hete gondolkoztam azon, hogy mégis mi legyen az első vacsink, és kiötlöttem, hogy valami tomakonyhás husi-csodát fogok feltálalni, mire kedvesem megjegyezte, hogy ő valami igazán könnyűre vágyik. Gondoltam, hát legyen (persze ez a vacsit megelőző késő éjjel volt), nézzük akkor a költséghatékonység nevében, hogy mi légyen az. Már egy ideje fájt a fogam egy Ízbolygó féle zöldséges rétesre, hát akkor legyen az, a hétvégén úgyis vettem egy fej brokkolit, olyan kedvesen kiáltozott utánam a piacon. Délelőtt mindent megvettem hozzá (Persze teljes kiőrlésű Tantefanny-t nem találtam, aki tudja, merre, szóljon!), gondoltam, hogy lesz majd még tiramisu is, mint nagy kedvenc, azt össze is lehet dobni előre, a rétest meg majd 1 órával az éhenhalás előtt elkezdem, és minden flottul megy majd. Igenám, csak amikor a nemtomhanyadik kört mentük a kocsival a cuccokért, közben életem párja megjegyzte (grrr...), hogy ő igazából spagettire (!!!) vágyik, igaz, hogy nincs hozzá semmi, de ő azt enne a legszívesebben, és jajdejó lenne, ha csinálnék neki. Mivel csak 1 hete készültem arra, hogy ez egy nagyon jól sikerült, fontos este lesz, így nekiálltam, hogy megnézzem, mi van otthon a liszten, teafilteren, rétesnekvalón és kéksajton kívül (amit persze ő nem szeret - annál több marad nekem :) ), így aztán (mivel közben kiderült, hogy "legyen benne sok hagyma") 3 hagymás, juhtúrós fusillit ettünk, és a végén persze tiramisut.

3 hagymás fusilli

Hozzávalók:
  • 3 fej vöröshagyma
  • 3 fej lilahagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 nagy doboz tejföl
  • 10 dkg juhtúró
  • oregano, bazsalikom, só, bors
  • olivaolaj
A felkarikázott hagymákat kicsit átpirítottam, majd addig pároltam az olivaolajon, amíg össze nem estek. Belekevertem a tejfölt, fűszereztem, majd belekevertem a juhtúrót, és újrafűszereztem. A főtt tésztára kanalaztuk, és villámgyorsan a fejünkbe toltuk az egész napos pakolás jól megérdemelt jutalmául. :)


Tiramisu

Nagyon sok tiramisu receptet ismerek, mégis egy kicsit mindig más lesz (de eddig szerencsére mindig finom). Most pl. használtam rumaromát a kávéba (amiről persze egyből felismertem, hogy rendes kávé, nem nescafé, persze persze, ööö... :) ), de vaníliaaromát a krémbe nem, most kis kerek babapiskóta volt az alap (amitől egy kicsit úgy nézett ki a végén a tiramisu, mintha profiterol lenne a kerek kitüremkedéseivel), és nem saját készítésű kakaós piskóta, most nem csak kakaó került a rétegek közé, hanem egy Jamie féle, lakáskezdéshez kapott kávés-cukor szóró, most nem volt szép üvegtálam, csak kis fekete tortaformám, de hát ugye nem ez a lényeg. A lényeg, hogy finom volt, és nagyon megérdemeltük, és degeszre ettük magunkat az új kis lakósunkban, ami csodaszép, és napfényes, és...

Hozzávalók:
  • 250 gramm mascarpone
  • 3 tojás
  • ízlés szerint néhány evőkanál cukor
  • babapiskóta
  • rumaroma
  • kakaó (nem cukrozott!)
  • kávé
Tojássárgáját cukorral habosra kever, bele mascarpone, fehérjét csipet sóval felver, óvatosan masszába forgat, krém kész. Babapiskótát rumos kávéba pillanatra áztat, tál aljára pakol. Rá csurgat egy adag krém, megszór kakaóval, és kávés cukorral, újabb sor piskóta lerak, rá krém, rá kakaó, kávés cukor, újabb sor piskóta lerak, rá krém, rá kakaó, kávés cukor, be hűtőbe pár órára, kiszed, eszik. :)