Kamu thai csirkés sali

Pár éve elvesztettem egy fogadást. Annával (akinek a tollából A kanapé sztorit is ismerhetitek) fogadtunk, hogy amennyiben ő kibírja egy hónapig póker nélkül, én megtan

ítom főzni, vagy legalábbis elkészítek előtte tíz általa választott kaját, ami közben ő lelkesen jegyzetelhet. A fogadásnak persze nevelő célzata volt, és örültem, hogy elvesztettem, azonban egy pár alkalom után megszakadtak ezek az esték, mivel Anna besokkalt már az egyedül, listáról való bevásárlás gondolatától is. Azóta Amszterdamban túlestünk az első indai, húsos kaja elkészítésén, persze ezt még közös bevásárlás előzte meg. Péntek este azonban a nyersanyagokkal felvértezve várt, és - bár amikor odaértem, még nem tudtam pontosan, mit fogunk enni - végül olyan kaja kerekedett ki belőle, amit egy héten belül tuti újra megcsinálok.

Hozzávalók a salihoz:

• egy fej jégsaláta
• 2 nagyobb répa lereszelve
• 3 közepes paradicsom
• egy kisebb uborka
• 1 csomag újhagyma, a zöldjével együtt
• bármi, ami kézbe kerül és beletehető egy salátába

Hozzávalók a sali öntethez:

• 6 ek olívaolaj
• 1 ek szójaszósz
• 3 cm reszelt gyömbér
• 1,5 nagy gerezd fokhagyma reszelve
• 2 ek citromlé

Ezek persze csak hozzávetőleges arányok, pláne, hogy ha nagy salit csinálunk, ennyi öntet kevés lesz hozzá. Amúgy összekeverni, és kész.

A húshoz:

• fél kg csirkemell picire kockázva
• egy kis doboz joghurt háromnegyede
• 1,5 ek szójaszósz
• 3 cm reszelt gyömbér
• 3 gered fokhagyma apróra vágva
• egy fél citrom leve
• egy csorgatásnyi olívaolaj

A húst bepácolom a fentiekbe, kicsit hagyom állni, aztán kis olívaolajon készre sütöm. Só nem kell bele, a szójaszósz elég sós!

A végén összekeverem a salátát, a húst és az öntetet, és megszórom sós mogyoróval. (Ideális esetben ezt együtt lehet sütni a hússal, vagy külön megpirítva, és mozsárban apróra törve szórni a salira. Mi csak szimplán elfelejtkeztünk erről, és persze a fotózás után, egészben szórtuk a salátára.) Isteni! :)

Mézes fűszeres csirke balzsamecetes ricottás salival

Nu, ez az a kaja, amit a Rosinanté-ban tanultam, és végre elkészítettem itthon is. Bár az igazat megvallva, már múlt hét végén készült egy verzió, csak tandoori masala helyett garam masalával, ugyanis... Szóval péntek reggel elmentem piacra, semmi nagybevásárlás, csak ami kell, meg amit nem lehet otthagyni. :) Úgy volt, hogy szombaton megyünk ki a legtündéribb kisbabóval megáldott barátainkhoz, viszünk ebédet, meg szülinapi Sachert (mit csináljak, D. egyszerűen ragaszkodik hozzá... :) ). Szóval vettem tandoori masalát, meg az Ázsiai boltban beugrott (de tényleg!) a kosaramba egy zacsi narancssárga cukorgolyó, aminek a felhasználásán azóta is gondolkodom (nem tudom miért, de barbie-torta szonyájára képzelem el, pedig én szinte kizárólag machboxoztam...), meg persze mindent amire szükség volt, és felvittem Anyuékhoz, hogy majd átmegyünk érte reggel, vagy oda megyünk aludni hajnalban a buli után, az mégiscsak közelebb van. Mindenesetre úgy alakult, hogy hajnalban hazasétáltunk, és reggel persze örültünk neki, hogy a boltig el tudunk támolyogni, nem hogy még kocsiba üljünk (persze a véralkohol szint is kérdéses lett volna... :) ) és áthozzuk a cuccokat. Úgyhogy csak az itthon lévő masalából gazdálkodhattunk, de így is finom lett. És muszáj megemlítenem, hogy D. egyszerűen fantasztikus volt, amúgy is otthon van a konyhában, és tök finomakat főz, de most annyira a kezem alá dolgozott, hogy tényleg csak fűszereznem kellett, és mondanom, hogy mit mibe, milyen sorrendben (mondjuk másra nem is nagyon lettem volna képes ilyen macskajajjal :) ).
Tegnap D. nővére és pasija átjöttek vacsizni, és mivel eddigre már hazakerültek a hozzávalók, elkészült az eredeti recept. Azért ez sem ment tökéletesen zökkenőmentesen, ugyanis reggel persze elfelejtettem kivenni a húst a fagyasztóból, így a mikróban olvasztottam kb fél óráig, mire kiolvadt. Így D. nővéréék még nyakig a főzésben találtak minket, de ennek is megvolt a hangulata, lelkesen kevergettek mindent, amit kellett. :) D. ez alkalommal (felbuzdulva a múlt hétvégétől, amikor a tortát is nagyjából ő csinálta) egyedül vágott neki a Sachernek, és tök ügyes is volt (bár az azért vicces, amikor minden lépés előtt kérdez, aztán amikor odamegyek segíteni, közli, hogy hagyjam, ezt most ő csinálja... :) ).
Végül elkészült a hús, amihez balzsamecetes salátát adtam, C&V féle házi ricottával. A balzsamecetről pedig csak annyit, hogy nagyon régóta ki akartam próbálni, és azt hiszem a tegnap este után maradni is fog a mindennapokban is, annyira finom!

Hozzávalók a husihoz(2 személyre):

• 1/2 kiló csirkemell
• 1 kis joghurt
• 1,5 ek méz
• kb. 1 ek apróra vágott gyömbér
• kb. 1 ek apróra vágott fokhagyma
• 1 ek tandoori masala
• 1 ek őrölt koriander
• fél ek kurkuma
• fél ek curry (én madras curryvel csináltam)
• só

A joghurtba belekeverem a mézet és a fűszereket, majd beleforgatom a kis csíkokra vágott csirkemellett. Picit állni hagyom, majd nagyon felforrósított wokba teszem (alá egy kevés olívaolajat teszek), és kb. 35 perc alatt puhára sütöm.

A salihoz:

• 1/2 fej kínai kel
• 3 kisebb paradicsom
• 1 nagyobb répa
• 1 póréhagyma zöld vége
• 1 piros kaliforniai paprika
• házi ricotta (1 liter tejből)
• balzsamecet
  

A zöldségeket összevágom, és a nagyobb darabokra morzsolt ricottával együtt összekeverem. Meglocsolom balzsamecettel, és kész.

A fenti kép a Rosinantéban készült, naan kenyérrel. Ha valaki véletlenül tudja, hogy hol lehet ilyen fém saliformázó formát (vagymit) szerezni, amivel a képen látható salit formáztuk, szóljon légyszi, nagyon bejött... :)

Labneh Karácsonyra

Amióta az eszemet tudom, minden évben kézzel készítem a karácsonyi ajándékokat (persze vannak kivételek - a nővérkém khm... csajszis lapját muszáj megrendelni, de azért idén ő is kapott ebből). Túl vagyok már mindenfajta gyertyán, a méhviaszlapból készített rózsaformájútól kezdve a kókuszhéjba öntött simáig, volt kövekkel díszített házi öntésű szappan, meg amit el tudtok képzelni. Idén valami költséghatékony egyenajándékot kellett találni, így jött az ötlet. A labneh egy keleti sajtféleség, amit akár sósan, akár édesen, de mindenhez esznek. Elkészítése a ricottáéhoz hasonló, csöpögtetős módszerű. A Szakácsok könyvében már régebben kinéztem ezt a receptet, és jó előre ki is próbáltam, fantasztikus darabos sajtot kaptam. Tény, hogy mivel a recept által megadott mennyiség hatszorosát készítettem el, így 1. nem csöpögött ki annyira, amennyire kellett volna, tehát folyósabb lett a kelleténél, benne szilárd darabokkal 2. három napig nem lehetett kivenni semmit a hűtőből magasabb szintű bűvésztudomány nélkül, mivel minden de minden tele volt a csöpögő sajtokkal (még üres Johnny Walker-es díszdobozba is került). Ja, és ha valaki esetleg nagyobb mennyiségbe vágna bele, előtte rendeljen a legközelebbi kínai minden fajta kajájából, természetesen adagonként külön pálcikákkal, ugyanis nagy mennyiségű fakanál/pálcika szükséges. :)

Hozzávalók:

• 1 kg natúr joghurt (azért ne 0,1%-is legyen, de ezen kívül bármelyik jöhet)
• kb 1 dl tejszín
• só, fokhagyma
• vagy méz, narancsvíz
• vagy különböző zöldfűszerek, szegfűbors, stb.

A joghurtot és a tejszínt egy tálban összekeverem a sóval és a zúzott fokhagymával. A keveréket (eredetileg muszlim anyagba, de nálam ez géz volt) áteresztő anyagba pakolom, és az anyag négy sarkát összekötve, alá bedugva a fakanalat, ráhúzom a csomót, hogy az anyag a fakanálon lógjon. Ezt a csomagot egy mély edénybe teszem, úgy, hogy az anyag alja ne érjen az edény aljához, sőt, minél távolabb legyen tőle. Három napig hagyom csöpögni, naponta egyszer kiveszem, és kiöntöm az edényből a felgyűlt folyadékot. Három nap után kiöntöm az anyagból a tálba a sajtot, átkeverem, és cuki edénykékbe töltöm (éljen az IKEA)! :) Reggelire, pirítóssal, vagy sült hússal kiváló.