VKF XXVII. - Szemfényvesztő Gundel Gizi kókuszos labdái, azaz Születésnapi zsúr gyerekeknek (?)

Mivel nem bővelkedem körülöttem szaladgáló gyerkőcökkel - mondhatni, nincs egy se - így ésszerű ötletnek tűnt, hogy infantilis barátnőimet vegyem rá egy szülinapi zsúrban való részvételre. Büszkén jelenthetem, hogy igen jó kis zsúrt csaptunk, és nem csalódtam sem a magam, sem az ők komolyságában! :) Mivel megkértem őket arra, hogy lélekben készüljenek fel a rájuk váró megpróbáltatásokra, így mire kiértünk a helyszínül választott kertesházba, már egy meglepetés játék várt engem is: rókavadászat! Ha ez valakinek nem mond semmit, ne aggódjon, mert bár én játszottam ilyet ártatlan lánykoromban dehát én sem ezen a néven ismertem, sőt, ahogy jobban belegondolok, nem is volt neve! Mindenesetre a csajok a lakás különböző pontjain eldugtak összesen 44 cetlit, amit megtalálás fejében ajándékkal jutalmaztak! :) Persze az, hogy mit kapunk cserébe, titok volt a beváltás pillanatáig. Azt viszont el kellett dönteni, hogy egyszerre, vagy egyenként akarjuk beváltani a meglepiket. Úgy döntöttünk, félúton kezdjük el beváltani őket, mert így lesz egy kis pihink, ami jól is jött, mert kiderült, a cetlikre rajzolt különböző színű és méretű poharacskák a közelezően megivandó alkohol fajtáját és mennyiségét jelezték... :) Így később annál nagyobb lelkesedéssel, bár egyre kevesebb hatékonysággal próbáltuk megtalálni az eldugott cetliket. Később aztán eljött a "tortakészítés" ideje is, és előkerült Sanyi, a sün, akinek tüskéi különböző, fogpiszkálókra tűzdelt finomságokkal voltak teli. A kókuszgolyó (azaz torta) készítés gyermeki örömmel zajlott, sőt, idővel előkerült a gojszlik alfája-omegája: Donald Kacsa Szakácskönyve!!! Mivel Szemfényvesztő Gundel Gizi kókuszos labdáihoz nem voltak kellő alapanyagaink, így a "gyerekek" találomra öntötték össze a darált kekszet, a kakaóport, a cukrot és a tejet, mégis nagyon finom golyócskák születtek! :) A koncepció Sanyi és a golyók mögött Anyu elmélete volt, miszerint a zsúron szaladgáló gyerekek úgysem ülnek le enni valami rendeset, hanem csak odaszaladnak bekapni valamit, így ezek a falatok ideálisak. Mellé jöhet még legyalult sárgarépa és vékony csíkokra vágott káposzta, chips gyanánt, és a cukorral teli gyerekpezsgő helyett 100%-os almalé buborékos ásványvízzel felöntve. Az este további részére komoly terveink voltak: akartunk gyufásdobozt átadni orról-orra, táncolni egyre kisebbre összehajtott újságpapíron, de végül hullócsillagokat néztünk, és tangóval köszöntöttük a hajnalt. :)
Nos Lúdanyó, mégegyszer köszönöm a kiírást, igazán jó alkalmat adott egy nosztalgiázós felnőttzsúrra, és egy nagyon jó emléket, amire a következő fél évben gondolhatunk, mielőtt újra látjuk egymást!

És íme, az eredeti Szemfényvesztő Gundel Gizi kókuszos labdáinak receptje:

Hozzávalók:

• 100 gr vaj
• 100 gr zabpehely
• 35 gr kókuszreszelék
• 75 gr porcukor
• 1 tk vaníiláscukor
• 2 ek kakópor
• 1 ek hideg víz
• kókuszreszelék a díszítéshez

1. Keverj össze egy tálban minden hozzávalót. Az összeállítás a kezeddel fog a legjobban menni.
2. Formálj a tésztából kis golyókat, és forgasd meg a kókuszreszelékben. Ha ezzel kész vagy, tedd a labdácskákat egy darab zsírpapírra.
3. Jót tesz a labdáknak, ha hagyod őket egy kicsit pihenni. Még finomabb lesz, ha egy műanyag dobozkában tárolod.

Kakaós vajas süti tejszínes cserkóval

Az említett vacsorán ez volt a desszert. Valami kakós sütire gondoltam, aztán megtaláltam a teavajat, és a cserkót, és hát ez lett belőle...

Hozzávalók a sütihez:

• 1,5 bögre teljes kiőrlésű liszt
• 1 sütőpor (nekem csak élesztőm volt, nem is emelkedett meg :))
• 2,5 ek méz
• 10 dkg vaj
• 2 tojás
• 1 dl tejszín

A hozzávalókat összekeverem robotgéppel, és mehet a kivajazott-kilisztezett tepsibe. kb. 25 perc 180 fokon.

Hozzávalók a cserkós szószhoz:

• kb. fél kiló kimagozott cserkó
• 1 dl tejszín
• 0,5 dl 100%-os narancslé
• 1 ek méz
• fahéj

A cserkót forró serpenyőbe dobom, felöntöm a narancslével és a tejszínnel, mézzel és fahéjjal ízesítem, és 4-5 percig rotyogtatom, hogy még ropogós maradjon!

Macesztorta

Idén ötödik éve járunk ugyanahhoz a barátunkhoz Széder esti vacsira, ahol ez a süti mindig a vacsora fénypontja. Bár az este végégre már mindenki teleette magát, ebből a sütiből mindenkinek lecsúszik 1-2 (7-8 :) ) darab. Már az első vacsora alkalmával követeltem a receptet, ám végül a sok húzás-halasztás miatt kerek 5 évet kellett rá várnom. Hát, nem mondom, megérte... Én egy liba-vacsora végére készítettem, és alig tudtam kimenekíteni a konyhába a tálat az utolsó néhány szemmel, hogy lefotózhassam.

Hozzávalók a tésztához... :

• 6 tojás
• 4 ek maceszliszt/teljes kiőrlésű liszt
• 2-3 ek kakaó
• pici víz

... és a krémhez:

• 10 dkg vaj
• 4 ek cukor
• 4-5 kanál kakaó
• 1 tojás
• kevés rum / rumaroma
• kevés víz
  
• baracklekvár

A tésztát piskótaként tepsiben megsütöm: a tojásokat szétválasztom, a fehérjét felverem, a tojássárgákat kikeverem a cukorral (nagyon nagyon sokáig keverem) és a kakaóval, beleforgatom a felvert fehérjét, és ha nagyon sűrű, egy kevés vízzel hígítom. Sütőben 160-170 fokon, 30-35 perc alatt készre sütöm (az elején nem szabad kinyitnia sütőajtót, mert összeesik!). A krém hozzávalóit a lekvár kivételével összekeverem, és kóstolgatva egy kenhető krémet keverek belőle, ha kell, egy kis vízzel kiegészítve. Amikor megsült a piskóta, még melegen kettévágom, megkenem baracklekvárral, aztán a krémmel, újra összeillesztem, majd a tetejét is megkenem a baracklekvár + krém kombinációval. Bár az elnevezés torta, kis kockákra vágom, ugyanis egyszerre 1-1 falatnyinál többet nem lehet megenni belőle, de lehet, hogy ez csak a vacsik utáni telítettségi állapotra vonatkozik! :)

Omlós keksz

Amikor megláttam Piszkénél ezt a receptet, tudtam, hogy muszáj lesz kipróbálnom. De mivel most "süti-tilalom" van itthon, azaz nem csinálunk semmi hízlaló kalóriabombát, így egy kicsit át kell alakítanom a receptet. A minimális cukor és a teljes kiőrlésű liszt ellenére is ez az egyik legfinomabb, és legomlósabb keksz, amit valaha kóstoltam. Mivel elég tömény, ezért 2-3 darabnál többet nem is nagyon lehet megenni egyszerre, bár nem kétlem, hogy D. azért megpróbálja! :)

Hozzávalók:

• 11,5 dkg teljes kiőrlésű liszt
• 6 dkg finomliszt
• 17,5 dkg vaj
• 3 ek cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 2 ek kakaó (cukrozatlan!)
  
• fél tk sütőpor
  
• fél csipet só

A vajat összekeverem a cukorral, a vaníliás cukorral és a sóval, majd beleszitálom a kakaót, és a liszteket. A tésztából kis gömböcöket formázok, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket, és egy villával kekszeket nyomok belőlük. 12-14 perc alatt megsütöm őket. Egyszerűen isteni!

Narancsos-csokis-fahéjas muffin

Egy ideje már lemondtam arról, hogy a muffinokat muffinformában süssem. Az íze ugyanaz, és ha tudom, hogy egy rakat barátom kézzel a szájába tömi, mielőtt még megkérdezné, mi az, akkor nem szoktam pepecselni ezzel. Persze vannak alkalmak, amikor hajlandó vagyok rá, de ez a mostani nem ez volt. Egyébként a recept alapja az egyik első sütirecept, amit valaha megcsináltam. Tipikus bögrés süti, elronthatatlan. Nagyon gyors, és általában minden megvan hozzá otthon. Ráadásul bármilyen gyümölccsel variálható. Nálam ez most (vajon miért?) a narancs volt.

Hozzávalók:

• 1,75 bögre liszt
• fél bögre cukor
• negyed bögre kakaó (persze cukrozatlan)
• 1 bögre tej
• 1/2 bögre olaj
• 2 tojás
  
• 1 sütőpor
• étcsoki kockák
• 1 narancs reszelt héja
• fahéj
  

A hozzávalókat masszává keverem, és beleszórom a csokikockákat, a narancshéjat, és a fahéjat. Kivajazott-kilisztezett tepsibe teszem, és 180 fokon, 20-25 perc alatt készre sütöm. Frissen, melegen, és másnap reggel tejjel is nagyon finom!

BEKÖLTÖZTÜNK!!!

És igen... hónapokig kerestük, de most megtaláltuk. 50 nm, gyönyörű, napos, erkélyes, csodakonyhás, és egy kicsit a miénk. Legalábbis, amíg a bérleti díjat fizetjük. :) Szóval van saját konyhám. Akkor, és azt csinálok, ami, és amikor akarok (Igen, a tegnapi mosatlan még mindig ott figyel, ahová este került. :) ) Persze azért ez ebben a formában nem igaz, mivel D.-nek viszonylag nagy beleszólási joga van a kaja milyenségébe, mint ahogy ezt a tegnapiak is ékesen bizonyítják. Már vagy egy hete gondolkoztam azon, hogy mégis mi legyen az első vacsink, és kiötlöttem, hogy valami tomakonyhás husi-csodát fogok feltálalni, mire kedvesem megjegyezte, hogy ő valami igazán könnyűre vágyik. Gondoltam, hát legyen (persze ez a vacsit megelőző késő éjjel volt), nézzük akkor a költséghatékonység nevében, hogy mi légyen az. Már egy ideje fájt a fogam egy Ízbolygó féle zöldséges rétesre, hát akkor legyen az, a hétvégén úgyis vettem egy fej brokkolit, olyan kedvesen kiáltozott utánam a piacon. Délelőtt mindent megvettem hozzá (Persze teljes kiőrlésű Tantefanny-t nem találtam, aki tudja, merre, szóljon!), gondoltam, hogy lesz majd még tiramisu is, mint nagy kedvenc, azt össze is lehet dobni előre, a rétest meg majd 1 órával az éhenhalás előtt elkezdem, és minden flottul megy majd. Igenám, csak amikor a nemtomhanyadik kört mentük a kocsival a cuccokért, közben életem párja megjegyzte (grrr...), hogy ő igazából spagettire (!!!) vágyik, igaz, hogy nincs hozzá semmi, de ő azt enne a legszívesebben, és jajdejó lenne, ha csinálnék neki. Mivel csak 1 hete készültem arra, hogy ez egy nagyon jól sikerült, fontos este lesz, így nekiálltam, hogy megnézzem, mi van otthon a liszten, teafilteren, rétesnekvalón és kéksajton kívül (amit persze ő nem szeret - annál több marad nekem :) ), így aztán (mivel közben kiderült, hogy "legyen benne sok hagyma") 3 hagymás, juhtúrós fusillit ettünk, és a végén persze tiramisut.

3 hagymás fusilli

Hozzávalók:

• 3 fej vöröshagyma
• 3 fej lilahagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 nagy doboz tejföl
• 10 dkg juhtúró
• oregano, bazsalikom, só, bors
• olivaolaj

A felkarikázott hagymákat kicsit átpirítottam, majd addig pároltam az olivaolajon, amíg össze nem estek. Belekevertem a tejfölt, fűszereztem, majd belekevertem a juhtúrót, és újrafűszereztem. A főtt tésztára kanalaztuk, és villámgyorsan a fejünkbe toltuk az egész napos pakolás jól megérdemelt jutalmául. :)


Tiramisu

Nagyon sok tiramisu receptet ismerek, mégis egy kicsit mindig más lesz (de eddig szerencsére mindig finom). Most pl. használtam rumaromát a kávéba (amiről persze egyből felismertem, hogy rendes kávé, nem nescafé, persze persze, ööö... :) ), de vaníliaaromát a krémbe nem, most kis kerek babapiskóta volt az alap (amitől egy kicsit úgy nézett ki a végén a tiramisu, mintha profiterol lenne a kerek kitüremkedéseivel), és nem saját készítésű kakaós piskóta, most nem csak kakaó került a rétegek közé, hanem egy Jamie féle, lakáskezdéshez kapott kávés-cukor szóró, most nem volt szép üvegtálam, csak kis fekete tortaformám, de hát ugye nem ez a lényeg. A lényeg, hogy finom volt, és nagyon megérdemeltük, és degeszre ettük magunkat az új kis lakósunkban, ami csodaszép, és napfényes, és...

Hozzávalók:

• 250 gramm mascarpone
• 3 tojás
• ízlés szerint néhány evőkanál cukor
• babapiskóta
• rumaroma
• kakaó (nem cukrozott!)
• kávé

Tojássárgáját cukorral habosra kever, bele mascarpone, fehérjét csipet sóval felver, óvatosan masszába forgat, krém kész. Babapiskótát rumos kávéba pillanatra áztat, tál aljára pakol. Rá csurgat egy adag krém, megszór kakaóval, és kávés cukorral, újabb sor piskóta lerak, rá krém, rá kakaó, kávés cukor, újabb sor piskóta lerak, rá krém, rá kakaó, kávés cukor, be hűtőbe pár órára, kiszed, eszik. :)