Amikor januárban D. kijött hozzám hosszabb időre Amszterdamba, elég durva körülmények között éltünk. A lakás a három hét üresen állásnak és fűtés nélküliségnek köszönhetőn konkrétan lefagyott. Kint, a mínuszokban melegebb volt, mint bent a lakásban, ráadásul a beton alapzatból sütött a hideg. Mivel ágyunk nem volt, hanem egy kétszemélyes matracon aludtunk a földön, az első éjszaka körbepolcoltuk magunkat a bőröndökkel, és mindent a matrac alá tettünk, ami nem volt gömb alakú. :) A csoda lila minikályhánkkal 3 nap alatt befűtöttük a nappalit, ahol aludtunk. De a folyosóval és a konyhával nem nagyon tudtunk mit kezdeni, olyan hidegek voltak, hogy az elektromos fűtőtesteink nem bírtak velük. Hát igen, a konyhaajtó alatti öklömnyi rés, ami a hátsó erkélyre nyílt, nem nagyon segített a dolgon... A legszebb a fürdőszoba volt, ahol egy légtérben, kb. 2,5 négyzetméteren van a wc és a zuhanyzó is, és mindez beton alapokon. Így a zuhanyzás egy élmény volt, főleg, mert a csövek fele lefagyott, így a melegvíz - amúgy sem túl erős - sugara erősen megcsapant. Lényeg, ami lényeg, hogy D. bátyja úgy döntött, hogy elruuccan hozzánk egy "üzleti útra", és kicsit feltáplál minket, na meg megengedi, hogy a szállodai szobájában melegvízzel hajat mossak, ami nagy esemény volt, komolyan mondom! :)
Egyszóval csoda kényeztetésben volt részünk ez alatt a pár nap alatt, elég jó helyeken kajáltunk, többek között elmentünk a Jordaan-ban egy indonéz étterembe rica table-t enni. A rice table lényege (én így tudom, de javítsatok, ha tévedek), hogy egy adag rizs kíséretében kihoznak mindenből egy picit, amit az étteremben készítenek. Így elég gyorsan végig tudod kóstolni az indonéz konyha helyi kínálatát, és választani tudsz, hogy legközelebb miből eszel nagyobb adagot! :) Én szinte mindenért oda voltam, de persze a legalapabb dolog, a satay szósz is nagyon magával ragadott. Így kapva kaptam az alkalmon, amikor a Lidl-ben megláttam, hogy árulnak satay-szószt, amit legközelebb azért majd házilag készítek, mert nem tűnt nagyon bonyolultnak. :) A csirke mellé egy, szintén az indonéz étteremben kóstolt savanykás-édes répa köretet próbáltam meg reprodukálni. Hát, nem pont olyan lett, de azért nagyon ízlett! :)
A csirkéhez:
Egyszóval csoda kényeztetésben volt részünk ez alatt a pár nap alatt, elég jó helyeken kajáltunk, többek között elmentünk a Jordaan-ban egy indonéz étterembe rica table-t enni. A rice table lényege (én így tudom, de javítsatok, ha tévedek), hogy egy adag rizs kíséretében kihoznak mindenből egy picit, amit az étteremben készítenek. Így elég gyorsan végig tudod kóstolni az indonéz konyha helyi kínálatát, és választani tudsz, hogy legközelebb miből eszel nagyobb adagot! :) Én szinte mindenért oda voltam, de persze a legalapabb dolog, a satay szósz is nagyon magával ragadott. Így kapva kaptam az alkalmon, amikor a Lidl-ben megláttam, hogy árulnak satay-szószt, amit legközelebb azért majd házilag készítek, mert nem tűnt nagyon bonyolultnak. :) A csirke mellé egy, szintén az indonéz étteremben kóstolt savanykás-édes répa köretet próbáltam meg reprodukálni. Hát, nem pont olyan lett, de azért nagyon ízlett! :)
A csirkéhez:
- 60 dkg csirkemell
- egy üveg satay szósz
- legközelebb pici citrom, mert kicsit édes volt nekünk a szósz
- só, bors, olívaolaj
A kockákra vágott csirkét olívaolajon sóval, borssal készre párolom, ha már kész, akkor rátolom a satay szószt, és esetleg a citromot. Kész. :)
A répa-körethez:
A répa-körethez:
- 3-4 nagyobb répa
- cukor
- 3-4 ek balzsamecet
- vaj+olívaolaj
A répákat félbe, majd 3-3 ba vágom, és a vajon és olívaolajon megpárolom. Közben rászórok 1-2 ek cukrot, és 3-4 ek balzsamecetet. Addig ízesítgetem, amíg meg nincs a kellően édes-savanykás íz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése