2009. május 25., hétfő

Közérdekű VI. - FINOmÁNIA a Rosinantéban

Mostanában finoman szólva is eltűntem, mivel túl sok a meló, és már erősen benne járunk a vizsgaidőszakban is. De volt valami, amit már hetek óta hihetetlen izgalommal vártam - és mint kiderült, nem hiába: részt vehettem a Rosinante új projektjének, a Finomániának a próbanapján. A Rosinante ezúttal azt tűzte ki célul, hogy hihetetlenül fantasztikus séfjük közreműködésével bemutassák egy profi konyha működését, és egy adott téma köré 2 napos, sokrétű programot építsen, benne két, a séffel közös főzéssel, ahol különleges, a témához kapcsolódó ételeket készíthetünk el.
A próbanap az eper és a spárga jegyében zajlott. Reggel 8-kor egy bőséges svédasztalos reggelivel kezdtünk, ahol kicsit kómásan bár, de próbáltunk megismerkedni a többiekkel (Mirelle beszámolója itt, Fűszeres Eszteré pedig itt). A közös kávézás után az eperföldre indultunk, ahol egy nagy kosárnyi friss epret szedtünk az ebédhez. :) Megmondom őszintén, hogy én még soha nem szedtem epret, maximum szamócát a gyerekkori kirándulásink alkalmával, de az a végtelenbe nyúló, zöldellő eperföldekhez képest sehol sincs. És az az üde hang, amikor az eper lepattan a száráról, és véletlenül (?) egy kicsit megnyomódik, és az édes lé végigcsurog az ujjaidon, így muszáj egyből bekapni, hmm... :) Az eperszedés (és a hamuban sült pogácsázás) után visszakocsikáztunk a főzés helyszínére: Gál Zsolt mesterszakács és a Rosinante munkatársai olyan szabadtéri nyári konyhát rittyentettek, hogy ihaj! Otthonos, és egyszerre nagyon profi... A menü a következő volt:


Mindhárom fogásban mindenki aktívan részt vett: pucoltunk spárgát és rebarbarát, vertünk habot, olvasztottunk csokit, készítettünk égetett tésztát, kóstoltunk mazsolabort, megtanultuk, hogy mikor rózsaszín a kacsamell, mitől lesz jó egy csokihab, és hogyan tálaljunk meg egy ínycsiklandó ételt gyönyörűen. Egyszóval elrepült 3 fantasztikus óra, és közben rengeteget tanultunk, és éhségcsillapításként frissen szedett epret, és a gyerekek által Kati néni segítségével készült sütikből nassoltunk. :) (Ha én ennyi idősen ilyen finomakat sütöttem volna...) Az ebédhez a séf által a Sike pincészetből választott, Péter által bemutatott borokat kóstoltunk, újabb hmm... :) Ebéd után pedig Pista bácsi, a szentendrei kertész előadását hallgattuk meg a fűszernövények termesztésének rejtelmeiről: végre megtudtam, hogy nem azért pusztul el a bazsalikomom, mert én öntözöm rosszul! :) És ha mindez nem lett volna elég, búcsúzóul kaptunk egy-egy üveg házi bodzás eperbefőttet. Mondanom sem kell, hogy még aznap elfogyott, nagyjából 3 és fél perc alatt! :)
Az elmúlt hónapok egyik legszebb napját töltöttem el kint, a következő alkalmak már be vannak írva a naptáramba, és egy ígéret szerint augusztusban megtanulhatom a rózsa-rebarbara chutney elkészítését is, amit a múltkor ettem egy hihetetlen 5 fogásos francia menü előételeként, isteni libamáj mellé...

1 megjegyzés:

a. írta...

Szia!

Mint gasztrobloggernek, szeretném a figyelmedbe ajánlani a gasztro.miner.hu oldalt, ahol a gasztronómiai témájú blogokat jelenítjük meg egy helyen, és az online elérhető Gasztroblogger Szakácskönyvet, ahová blogodból valószínűleg néhány receptet külön is kiemelünk.

Szeretnénk, ha a Te blogod is megjelenhetne oldalunkon, s ehhez hozzájárulásodat szeretnénk kérni (szabályunk, hogy csak azok bejegyzései jelennek meg, akik ehhez hozzájárulnak). A bejegyzésedből csak egy kivonat jelenik meg honlapunkon és esetlegesen egy kis kép: ha valaki el szeretné olvasni írásodat, akkor a blogodra fog eljutni. A csatlakozásnak anyagi vonzata nincs, a bejegyzések első egy-két mondatának listázásához a blog RSS-ét dolgozzuk fel, tehát semmilyen technikai teendőd sincs. Az eddigi tapasztalatok alapján napi további 50-100 látogatót is jelenthet, ha bekerül valaki a listába.

Amennyiben úgy döntöttél, csatlakoznál hozzánk vagy kérdésed van, írj az info kukac miner pont hu-ra!

Üdvözlettel:
Miner.hu