2009. március 29., vasárnap

Spenótos-zöldséges rétes


A piacon nem tudtam otthagyni a friss spenótot, főleg, mivel a múltkor olyan jól sikerült az a spenótos husi. Így vettem fél kilót, de rájöttem, hogy viszonylag hamar fel kellene használni, különben tönkremegy. A hűtőben pihent egy adag réteslap is, így egyértelmű volt, mi lesz a sorsa.

Hozzávalók:
  • 3 réteslap
  • 15 dkg friss spenót
  • fél konzerv kukorica
  • 1 póréhagyma zöld része
  • 3 nagy gerezd fokhagyma
  • 4 nagyobb db szárított paradicsom (nem olajos)
  • 0,5 dl tejszín
A zöldségeket csíkokra vágom, és összepárolom, majd felöntöm a tejszínnel. Egy kis tepsit kibélelek a réteslapokkal, és belekanalazom a sült zöldségeket, a serpenyő alján maradt tejszínes levet pedig megiszom. A tészta tetejét megszórhatjuk szezámmaggal, én is ezt etettem volna, ha nem felejtettem volna el! :) Sütőben 180 fokon 12-15 perc alatt készre sütöm.

2009. március 26., csütörtök

Omlós keksz










Amikor megláttam Piszkénél ezt a receptet, tudtam, hogy muszáj lesz kipróbálnom. De mivel most "süti-tilalom" van itthon, azaz nem csinálunk semmi hízlaló kalóriabombát, így egy kicsit át kell alakítanom a receptet. A minimális cukor és a teljes kiőrlésű liszt ellenére is ez az egyik legfinomabb, és legomlósabb keksz, amit valaha kóstoltam. Mivel elég tömény, ezért 2-3 darabnál többet nem is nagyon lehet megenni egyszerre, bár nem kétlem, hogy D. azért megpróbálja! :)

Hozzávalók:
  • 11,5 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 6 dkg finomliszt
  • 17,5 dkg vaj
  • 3 ek cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 ek kakaó (cukrozatlan!)
  • fél tk sütőpor
  • fél csipet só
A vajat összekeverem a cukorral, a vaníliás cukorral és a sóval, majd beleszitálom a kakaót, és a liszteket. A tésztából kis gömböcöket formázok, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket, és egy villával kekszeket nyomok belőlük. 12-14 perc alatt megsütöm őket. Egyszerűen isteni!

2009. március 25., szerda

Zöldborsóleves, ahogy Anyu csinálja



Mindenkinek vannak évszakhoz kötődő ételei, nekem tavasszal ilyen a zöldborsóleves. Könnyű, tele zöldségekkel, és igenis az én Anyukám csinálja a legfinomabban! Kedvenc random barátnőmnek pedig ma volt a vizsgatanítása, úgyhogy gondoltam, meglepem vele. És bár először csináltam, az elég jó hír, hogy neki csak a petrezselyem hiányzott a tetejéről, amit gyorsan meg is kapott. :)

Hozzávalók:
  • 75 dkg mirelit zöldborsó
  • 3 nagy sárgarépa
  • 2 nagy fehérrépa
  • 1,5 ek liszt
  • só, vegeta
Olívaolajon félig puhára párolom a felkarikázott répákat, és a zöldborsót. Ekkor megszórom liszttel, kicsit átpirítom vele, majd felöntöm hideg vízzel. Nagy lángon felforralom, majd kis lángon készre főzöm. Vajból, 1 tojásból, lisztből és sóból vajgaluskát készítek, beleszaggatom, és puhára főzöm. Lehunyom a szemem, és mellé képzelek egy nagy adag napsütést...

2009. március 24., kedd

Közérdekű IV. - Amszterdam


Hát izé... szóval az a helyzet, hogy megpályáztam, és megkaptam egy fél éves egyetemi ösztöndíjat AMSZTERDAMBA!!! :) Úgyhogy úgy néz ki, hogy szeptemberben költözöm ki... Ez persze felvet egy csomó kérdést, nem utolsó sorban a bloggal kapcsolatban is: nem tudom, mennyire tudok majd főzni kint, vagy hogy a blog mennyire válhat egy kicsit utazós bloggá, és hogy egyáltalán mennyi időm lesz mire. De azt azért nem hiszem, hogy kibírnám akár csak egy hétig is, hogy ne főzzek, úgyhogy azért van még remény... Mindenesetre nagyon izgulok, meg be is vagyok parázva rendesen, de hát kellett nekem 14 évesen célul kitűznöm, hogy nekem ebben a városban élnem kell!!! Gondolom ezek a kérdések idővel majd tisztázódnak a fejemben, na meg akármit is találok ki most, biztos, hogy nem úgy lesz, hiszen fogalmam sincs róla, hogy hogy s mint lesz ez majd kint... Úgyhogy egyelőre marad a gyomorremegés, ami néha átcsap fergeteges jókedvbe, meg utcánhangoséneklésbe (na jó, ez amúgy is előszokott fordulni), na meg a rosszkedvbe, hogy nemakaromitthagyniD.-t...


A kép innen.

2009. március 23., hétfő

Spenótos-pórés-tejszínes csirke


Nem tudom, ki hogy van vele, de én imádok másnaposan főzni. Amikor az ember túl van az első 2-3 órán, amikor kizárólag a folyadékbevitel különböző furfangos módjain van ereje töprengeni: én pl. szinte kizárólag vizet iszom (persze, néha egy kis borral felöntve :P), de ilyenkor általában szükség van valamilyen cukros "lónyálra" is, vagy ha igazán profik akarunk lenni, akkor egy jéghideg banánturmixra... Szóval amikor végre elkezd derengeni, hogy most már talán valamilyen kaját is be kéne juttatni, hisz ez a következő lépés a jobban léthez, akkor jön az 5 méteres körzetben található ehető dolgok végiggondolása, ami a leggyakrabban valamilyen elérhetetlen álomkaján való merengéshez vezet. Amikor 3-4-szer elvetettük, majd megint megkívántuk az adott táplálékot, akkor jön a dolog neheze, az ágyból való kikászálódás, majd visszaesés, újra kikászálódás, lassú öltözés, lakás elhagyása, majd visszatántorgás a sapkáért, amit jól a fejünkbe lehet húzni, a lakás újbóli elhagyása, majd újabb visszatérés a (legalább) fél literes folyadékért, és a lakás végső elhagyása. Ha szerencsénk van, ehhez még társaságunk is akad, aki még a piacra is elkísér bennünket, ahol röpke 2-3 órányi döntésképtelenség után megvesszük azt, amit eredetileg nem akartunk, és ott felejtünk mindent, amiért kimentünk, hogy aztán az utolsó pillanatban a legfontosabbak azért az eszünkbe jussanak. A hazafelé út már sétagalopp az odafeléhez képest. Otthon aztán két irányúvá válhat a folyamat: vagy azonnal elkezdünk főzni, vagy leheveredünk egy félórácskára, és akkor egy kamuspagettivel az ölünkben nézzük este a tévét, feledve minden gasztronómiai álmodozásunkat. De ha elég energiával rendelkezünk, akkor a főzés sokkal nagyobb öröm lesz, mint egy sima kora esti főzőcske, hiszen a szervezetünk már kiéhezve várja az általa tökéletesnek ítélt kaját, és a várva várt esti buta filmet.
Nos, hát ilyennek indult az a bizonyos kedd is, csakhogy végül kamuspaggetivel végeztem, így az ötlet megvalósítás megmaradt pár nappal későbbre. :)

Hozzávalók:
  • kb. 60 dkg csirkemellfilé
  • 1 nagy póréhagyma
  • 20 dkg spenót
  • 3 nagy gerezd fokhagyma
  • 1-1,5 dl tejszín
  • só & frissen őrölt bors
  • olívaolaj & vaj
  • 1 fél csipet szerecsendió
A póréhagymát és a fokhagymát felkarikázom, majd vaj & olivaolaj keverékén megpárolom, aztán hozzárakom a csíkokra felszeletelt csirkét, amit megsózok és megborsozok. Mikor a csirke már majdnem kész (~25 perc után), hozzáteszem a száraitól megszabadított, jól átmosott és csíkokra vágott spenótot, és a tejszínt, majd készre főzöm vele a húst. A legvégén jöhet bele még egy reszelésnyi szerecsendió is. D. a "majdnem tökéletes" jelzővel illette (ugyanis én 2 dl tejszínt tettem bele, ami kicsit sok volt, és ezt sérelmezte :) ).

2009. március 14., szombat

A világ legjobb sörkorcsolyája



Amióta az eszemet tudom, imádok focit nézni. Főleg nyáron, valami nyugis, nyitott kocsmában, hideg sörrel, és az elmaradhatatlan sós mogyoróval. De az az igazság, hogy bár a focit és a sört sose unom el, a sós mogyira egy-két alkalom után rá se bírok nézni. Már évek óta keresek valami sós sütit, ami kiválthatná ezt (de tényleg, mondjuk EB alatt, amikor napi 2 meccs van, és persze mindkettőt nézni kell, elég kellemetlen tud lenni a dolog...). Aztán nemrég egy nagyon jó barátom átjött dumálni, és mivel amúgy nagy melóban voltam, mondtam neki, hogy nem tudom ebéddel várni, mire felajánlotta, hogy akkor majd ő hoz. :) Így került elém ez a sajtos rúd, paradicsomlevessel. Hihetetlenül intenzív íze van, és nagyon nagyon finom. Aki akar, tehet köménymagot a tetejére, én nagy szemű tengeri sóval szórtam meg.

Hozzávalók:
  • 40 dkg finomliszt
  • 15 dkg trappista illetve füstölt sajt vegyesen, lereszelve
  • 20 dkg margarin
  • 1/2 csomag sütőpor
  • kb. 1,5 dl tejföl
  • 2 tojás
  • só
A lisztet, sütőport, sót és a vajat összemorzsolom, beleteszem a reszelt sajt kb. 2/3-át, a 2 tojás sárgáját, és tejföllel addig dolgozom össze, amíg egy nyújtható, nem nagyon ragacsos tésztát nem kapok. Kb. 1 cm-esre nyújtom, megkenem a tojásfehérjékkel, és megszórom a maradék reszelt sajttal. Ujjnyi csíkokra vágom, majd előmelegített sütőben, 200 fokon 13-15 percet sütöm. Vigyázni kell, mert könnyen odaég. Hajrá csehek! :)

2009. március 13., péntek

Quesadilla



Az elmúlt pár hétben sokszor eszembe jutott, hogy kéne enni valamit tortillával - lehet, hogy ez a körúton sokasodó mexikói kajáldák hatása? Mindenesetre körülnézegettem a neten, és bár láttam, hogy a kukoricaliszt felhasználásáról nem mindig pozitívak a beszámolók, mégis úgy döntöttem, hogy én ezzel próbálom ki. Vettem is az Anyuék melletti bioboltban kukoricalisztet, de amikor este elmeséltem D.-nek, hogy mit is akarok csinálni, persze egyből leszavazta. Ez egyébként jellemző: életében nem evett még valamit, és közli, hogy ő azt nem szereti. Aztán ha mégis ráveszem valahogy, hogy kóstolja meg, akkor persze ez hirtelen megváltozik! :) (Egyébként most itt ült mellettem, és vérig sértődött, hogy ezt leírtam róla...) Szóval vártam egy estét, amikor nincs itthon, hogy elkövessem a merényletet. És bár semmilyen hozzávalót nem kaptam, amiből tölteléket akartam csinálni, és csak simán füstöltsajtos-olajbogyeszos lett, azért nagyon ízlett D.-nek is, aki gyorsan kevert hozzá egy tejfölös-fokhagymás mártást is. :) Az adag 5 lapra volt elég, mivel tényleg csak kóstolónak sütöttem, de nagyon finom, és bármerre hajtogatható/feltekerhető. A recept alapját egyébként Max-nál olvastam, csak kicsit átvariáltam.

Hozzávalók:
  • 5 dkg kukoricaliszt
  • 10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
  • egy csipet tengeri só
  • fél ek napraforgó olaj
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 tk sütőpor
  • valamennyi (kb. 1,5 dl) víz
Összekeverem a hozzávalókat, és a vízzel addig dolgozom össze, amíg egy ruganyos, nem ragadós tésztát nem kapok. Hagyom kelni, amíg Dr. House 2x nem adott rossz diagnózist a legújabb betegének (kb. 40 perc), majd 5 felé szedem, és kis golyókat formázok belőle, amit aztán nagyonnagyonnagyon vékonyra (kb. 1 mm) nyújtok. Szerintem ez a lényeg, tényleg nagyon vékonyra kell nyújtani, különben kemény lesz. Majd teflon serpenyőben zsiradék nélkül sütöm mindkét oldalát, kb. 3-3 percig. Miután kiveszem, megkenem mindkét oldalát egy kevés vízzel, ettől marad hajlítható és puha (ez sem saját találmány, csak már nem tudom, hogy kinél olvastam...). Végül a lapot kettéhajtva, vagy kettőt a bármilyen töltelékkel (csak sajt legyen benne!) összeragasztva mindkét oldalán átmelegítek, amíg megolvad benne a sajt. Már csak cikkekre kell vágni, és lehet mártogatni!